Félelem

in gondolatok •  7 years ago 

Úgy esett a dolog, hogy "filozófusra" ittam magam.

Kezdek kilenni amiatt, hogy a félelem úgy fékez le, mint gyorshajtó a járgányát a traffipax előtt. Utálok elbukni, de a biztonságos bizonytalanság is ki tudja meríteni az embert egy idő után. Rengeteg energiát felemészt a kapuk nyitva tartása acélból, hogy csak tökéletesen biztosat érezve menjünk át rajta. Erre nincs ideje egy halandónak.

A félelem egy rettentően erős visszatartó erő, amikor a haladásról van szó. A boldogsághoz pedig folyamatos haladásra van szükség, tudniillik mindig néhány lépésnyire van tőlünk.
Tehát a félelem a boldogságunkat gátolja, és mint ilyen, semmi keresnivalója bennem.

Akkor mégis hogyan győzhető le a legkevésbé fájdalmas módon?
Először is meg kellene tudni, hogy mi ez az érzelem, és mire jó (azt már ugye tudjuk, miért rossz.)

A félelemnek egyértelműen védelmi funkciója van. De tényleg szükségünk van ekkora védelemre? Egyáltalán miért van szükségünk védelemre?

Amikor megpróbáltam meghatározni ezen kérdések alapján a félelem definícióját, a következőre jutottam (miközben annyi sört és fényt ittam, hogy eljutottam a megvilágosodásig):

idézet

A félelem nem más, mint a felkészületlenségből és bizonytalanságból fakadó halogatása annak, amit meg akarunk tenni.
– Tibo Nova

Ezért van az, hogy olyan nehéz kimondani: "abbahagyom", "elköltözöm", "szeretlek"...

Mivel a külső bizonytalanságból nem áll módunkban túl sokat visszavenni, annyit tehetünk a félelem leküzdésére, hogy felkészülünk azokra az eshetőségekre, amiktől félünk. Tudnunk kell azt magunkról, hogy képesek vagyunk elfogadni és feldolgozni azt is, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan mi szeretnénk. Innentől kezdve minden okunk megszűnt a félelemre. Előre megyünk, és mikor készen állunk, megtesszük, amit akarunk.
Mindig van hogyan tovább.

Persze nem azt mondom, hogy ugorjunk fejest a mélyvízbe, mondván, tökéletesen felkészültünk arra, hogy belefulladhatunk. :) Nem árt tudni úszni mellé. ;)
De ha már tudunk úszni, és belátható időn belül ennél jobban jelentős módon már nem tudunk javítani a tudományunkon, akkor kár éveket várni a tökéletes úszótechnika elsajátítására ahhoz, hogy bele merjünk menni olyan vízbe, ahol már nem ér le a lábunk.
Nem kell mindenben bajnoknak lenni ahhoz, hogy csinálhassuk mi is. Bajnokká egyébként is csak akkor válhatunk, ha először megtesszük az első lépéseket.

Authors get paid when people like you upvote their post.
If you enjoyed what you read here, create your account today and start earning FREE STEEM!