IMF: Csak idő kérdése, hogy a kriptopénzek fenekestül felforgassák a pénzügyi világot.steemCreated with Sketch.

in kriptopenz •  7 years ago 

portfolio.jpg

A 2011 óta a hivatalban lévő Lagarde meglepően őszintén beszélt pár nappal ezelőtt a Bank of England konferenciáján, ahol beszédét egy érdekes példával kezdte a technológiai fejlődésről:

A középkorban a Bank of England-nek otthont adó Fleet street a kereskedelem gócpontja volt, a 19. században pedig a riporterek egymással versenyeztek az utca macskakövén, hogy benne legyenek az esti újságban. Mára már mindkettő az interneten zajlik. Valami ilyesmi történt az egész világgal, így a törvényhozásban és a bankrendszerben is. Most kicsit tekerjük előre a Big Ben mutatóját, mondjuk 2040-ig, és nézzük mit látunk. Az autók eltűntek az utakról, mivel az emberek lebegő drónokon, vagy kapszulákban utaznak, hogy elkerüljék a reggeli forgalmat. Az egyik ilyen kapszulában utazik a jegybankelnök, aki éppen a második mandátumát tölti. Kiszáll a kapszulából, bemegy a jegybank épületébe, kinyitja az ajtót és mit lát? Három közgazdászt egy íróasztalnál, akik épp a monetáris politikán vitatkoznak, vagy egy intelligens gépet, amely döntéseket hoz, kamatlábakat állít, és pénzt bocsát ki?

Más szavakkal élve, a nagy kérdés, hogy a fintech hogyan fogja megváltoztatni a központi bankok életét a következő évtizedekben. Ezeknek az innovációknak egy része már most a mindennapi életünk része, gondoljunk csak az okostelefonokra, az online tárcákra, vagy a pénzügyi rendszerre, azonban ez csak a kezdet.

Az alábbiaknak nézzük meg a fontosabb részleteket Lagarde beszédéből, hogy milyen hatással lesznek a kriptopénzek, az új fajta pénzügyi közvetítők, illetve a mesterséges intelligencia a jegybankok, és a pénzügyi intézmények életére a következő években.

Kriptopénzek

Egyelőre a kriptopénzek nem jelentenek túl nagy veszélyt a hagyományos fizetőeszközökre, mivel túl volatilisek, túl drága őket előteremteni, és a mögöttes technológia egyelőre nem beárazható. Mindemellett átláthatatlanok a szabályozó hatóságok számára.

Ennek ellenére a legtöbb ilyen jellegű technológiai kihívás idővel megoldható. Nem is olyan régen a szakértők még arról vitatkoztak, hogy a személyi számítógépeknek nincs nagy jövője, vagy a tabletek nem többek, mint drága csésze alátétek. Szóval lenne bölcs dolog csak úgy elvetni a kriptopénzeket.

Többet kevesebbért?

Gondoljunk csak az olyan gyenge intézményrendszerrel rendelkező országokra, ahol a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem nem olyan erős. Ezeken a helyeken kapóra jönnek az idegen pénzek, tehát, hogy a saját devizájuk helyett elkezdenek szemezgetni egy idegen ország devizájával, például a dollárral. Ahelyett azonban, hogy egy más ország fizetőeszközét bevezetnék, hasznosabb lehet a számukra áttérni a virtuális devizákra. Ezt nevezzük mondjuk dollarizáció 2.0-nak. Az IMF tapasztalati alapján pedig miután az átállás elér egy bizonyos pontot, onnantól kezdve a "dollarizáció" exponenciálisan növekszik. A Seyschelle-szigeteken például a dollarizáció a 2006-os 20 százalékról 2008-ra 60 százalékra ugrott.

És mégis, miért van az, hogy a lakosoknak ésszerűbb lenne digitális valutákat tartani, mint fizikai dollárt, eurót, vagy fontot? A válasz pedig az, hogy a kriptopénzeket jóval egyszerűbb, és biztonságosabb ezeket tartani, főleg a világ elszigetelt részein. És ami a legfontosabb, egyszer a jövőben a virtuális pénzek stabilabbak lehetnek, mint a hagyományos fizetőezsközök.

A példa kedvéért tegyük fel, hogy a dollárral 1:1 arányban váltva létrehoznánk egy kriptodevizát. A kibocsátás teljesen transzparens lenne, egy előre meghatározott szabály - algoritmus szerint - , amelyet felügyelni lehet. Vagy "okos szabályokat" implementálni az algoritmusba, melyek reagálnánanak a gazdasági változásokra.

A legjobb, amit a központi bankok tehetnek, hogy továbbra is folytatják a hatékony monetáris politikájukat, miközben nyitottak maradnak az új ötletekre és változásokra a gazdaság fejlődésével.

Jobb fizetési rendszer?

A következőkbe Lagarde arra tért ki, hogy a digitális pénzek hogyan forradalmasíthatják a fizetési rendszereket.

Gondoljunk csak arra, ha valaki mondjuk 3 dollárt fizetne egy japán versfordításért, vagy 4 dollárt küldene kertészeti tanácsokért egy új-zélandi hölgynek. Ezek a tranzakciók könnyen végrehajthatók credit kártyákkal, vagy más e-pénzekkel, azonban a relatíve kis összegekhez képest nagy trazakciós díjakat kell fizetni, főként ha más országokba akarunk utalni.

Ehelyett egy nap majd az emberek áttérhetnek a virtuális pénzekre, ugyanis ha kijavítjuk a kis hibákat, akkor a digitális valutákkal élvezhetjük az e-pénzek minden előnyét, a hátulütők nélkül: nincs szükség központi elszámolóházra, nincsenek késedelmek, és a költségek is jelentősen alacsonyabbak. Amennyiben a magánúton kibocsátott kriptopénzek hosszú távon is kockázatos, nagy volatilitású eszközök maradnak, a lakosok a jegybankokhoz fordulhatnak, hogy szolgáljanak valamiféle legális alternatívával.

A kérdés már csak az, ha a gazdaság ezen új fajta szolgáltatásai egyszer kopogtatnak majd a Bank of England ajtaján, teával és pénzügyi likviditással fogják fogadni, vagy kiebrudalják őket az ajtón?

A pénzügyi közvetítők új modellje

Elképzelhető, hogy a jövőben különválnak a banki szolgáltatások. Eljöhet az az idő, amikor majd a pénzünk minimális részét tároljuk a pénzügyi szolgáltatók (bankok) elektronikus számláin, míg a maradékot alapkezelőknek adjuk, vagy személyek közötti (P2P) hitelező platformokon keresztül befektetjük, ahol a mesterséges intelligánciájú programok meghatározzák mindeki hitelminősítését.

Ez egy olyan új világ lesz lesz, ahol az adat lesz az úr, és ahol rengeteg új játékos fog piacra lépni anélkül, hogy új irodákat nyitnának, a pénz pedig nem bankokon, hanem új csatornákon keresztül fog a gazdaságba folyni.

Hogyan hathat ez az egész a monetáris gazdaságra?

Manapság a központi bankok jellemzoen az eszközárakat elsodleges közvetítokön, vagy nagy bankokon keresztül befolyásolják, akiknek likviditást nyújtanak fix áron. Azonban, ha ezek a bankok kevésbé fognak számítani az új pénzügyi rendszerben, akkor a kereslet központi banki pénzek után is megcsappan, tehát felmerül a kérdés, hogy a monetáris szabályozások a jövoben is hatásosak maradnak-e?

Mesterséges intelligencia

Lagarde szerint a harmadik legnagyobb változás, amire fenekestül fel fogja forgatni a gazdaságot az a mesterséges intelligencia lesz.

Néhány becslés szerint a ma elérhető adatok 90 százaléka az elmúlt két évben keletkezett. Ezek azonban nem csak nyers foglalkoztatottsági, vagy gazdasági adatok, hanem viselkedési adatok is egyben, melyek megmutatják a szokásait, és viselkedését a gazdálkodó embernek (homo oeconomicus).

A mesterséges intelligencia pedig összeköti ezeket az információkat. Az elmúlt években a világ legjobb Go játékosait (egy ősi táblajáték) rendre megverte egy öntanuló számítógép. A gépek taktikákat tanultak, mintákat fedeztek fel, és optimalizálták a játékukat. Jobban, mint azt ahogy mi tudnánk.

Persze a gazdaság jóval összetetteb folyamat, mint a Go, de a következő évtizedekben a gépek nyilvánvalóan nagyobb szerepet fognak játszani benne, legyen szó törvényhozásról, buborékok beazonosításáról, vagy összetett makroökonomiai összefüggések megoldásáról.

Persze szükség lesz emberekre

Az IMF elnöke az emberek szerepére is kitért a jövő gazdaságában:

Tegyük fel, hogy tényleg a gépekre marad a legfontosabb kockázatok, összefüggések azonosítása. Azonban, mint az tudjuk, a jó monetáris politika a történetmesélésről szól. Egy jogszabály akkor lesz hatásos, ha egyszerűen, és érthetően el lehet magyarázni a tömegek számára. A gépek vajon képesek lennének erre?

Még ha sikerül is nekik, mi lesz ha a legjobb gépek és algoritmusok hibát ejtenek, vagy nem teljesülnek a kitűzött célok. Felelőssé tehetjük-e majd őket, ha a fiatalok nem tudnak otthont teremteni maguknak, vagy egy fiatal anyuka munka nélkül marad?

A felelősségre vonhatóság a kulcs. Anélkül nem lehetünk függetlenek, függetlenség nélkül pedig a monetáris szabályozás bizonyosan félresiklik.

Szóval összegezve a mondottakat nem gondolom, hogy a gépek átvehetik a monetáris politika felett az irányítást. 2040-ben a jegybankok elnöke még mindig egy hús-vér ember lesz, és bejárati ajtó mögött is emberek fogják várni, legalábbis egy pár darab.


Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/imf-csak-ido-kerdese-hogy-a-kriptopenzek-fenekestul-felforgassak-a-penzugyi-vilagot.2.264053.html


upwote-follow-resteem.gif

Authors get paid when people like you upvote their post.
If you enjoyed what you read here, create your account today and start earning FREE STEEM!