03.A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Erdei sportverseny (1952)

A magyar animáció atyja, Macskássy Gyula születésének 100. évfordulójára a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gondozásában jelenik meg a rendező mesefilmjeit és egyedi animációs filmjeit bemutató DVD-sorozat első válogatása. A gyermeknap alkalmából országszerte a boltokba kerülő kiadvánnyal olyan kedves klasszikusokkal egészül ki a családi mesefilm-tár, mint A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951), vagy a Két bors ökröcske (1956). "Mély mondanivaló és populáris előadásmód": ez volt Macskássy Gyula ars poeticája. Noha Magyarországon már jóval az ő működése előtt is születtek animált filmkísérletek, mégis, a világ az ő művein keresztül csodálkozott rá a magyar animációs film egyediségére. Macskássy pályája a harmincas évek elején Bortnyik Sándor Bauhausos magántanodájából, a Műhelyből indult. 20 évesen két csoporttársával, Halász Jánossal (a későbbi John Halas-szal) és Kassowitz Félixszel alapította Budapesten a reklámgrafikákra és mozgóképes hirdetésekre szakosodott Coloriton Stúdiót. Az itt készített munkák során formálódott az a karikaturisztikus, markáns vizuális stílus, amely Macskássy egész pályafutását meghatározta. A kiskakas gyémánt félkrajcárját 1951-ben az első színes magyar rajzfilmként üdvözölték itthon. E kis "szárnyas Robin Hood–mesét" a Két bors ökröcske, a Kutyakötelesség és Az erdei sportverseny követte a sorban. Az állami rajzfilmgyártás hőskorszakában készített klasszikus mesefilmek után éles fordulat következett be mind a magyar animáció, mind Macskássy Gyula pályáján. A gyermekmesék világát mai környezetbe helyezett történetek váltották fel. Az ötvenes-hatvanas fordulóján készült filmekben megjelent az a – Macskássy megfogalmazásában – "stilizált formák rafinált játékára épülő, merészen leegyszerűsített formanyelv", amely a magyar animáció felnőtté válásának volt a záloga. A Várnai György grafikussal közösen jegyzett, "kedvesen naiv humanista" filmek, a Ceruza és radír, valamint a Párbaj utat nyitottak a külföld felé a hazai rajzfilm számára – az előbbit Karlovy Varyban, az utóbbit Cannes-ban és Oberhausenban is fesztiváldíjakkal ismerték el. Legyen szó a klasszikus meseadaptációkról vagy a humanista gegfilmekről, Macskássy Gyula minden alkotásával – Dargay Attila szavaival élve – "a szépséggel próbálta menteni sorsunk méltóságát."