A „népi törvénykezés” hazugságának leleplezése II._1
Az I. részben eljutottunk addig, hogy ha a „népi törvénykezés” egy jogilag érvénytelen, joghatás kiváltására alkalmatlan kezdeményezés, akkor nem alkalmas eszköz se a diktatúra felszámolására, se egy alkotmányozási folyamat elindítására. Akkor viszont csak adatgyűjtés a diktatúra ellenfeleiről, és kiváló eszköz a diktatúra kezében egy polgárháború előkészítéséhez.
Tehát ha a kezdeményezés elindítói TUDTÁK, hogy amit elindítanak, azt nem fogják (tudni) végigvinni, mert jogilag érvénytelen, mégis elindították, akkor nagyon nehéz lesz megmagyarázni, hogy a kezdeményezésük a TUDATLANSÁGUK MIATT válik a diktatúra hatékony eszközévé és nem eleve ezzel a céllal indították útjára.
Azt, hogy TUDTÁK, hogy jogilag érvénytelen, amit tenni akarnak, azt én is bizonyítottam az I. rész vitájában, de Hajnal János megtette azt a szívességet, hogy maga írta le, hogy a kezdeményezést nem tudják majd végigvinni. Tehát kétszeresen hazug a kezdeményezés, mert maguk is tudják, hogy azt se tudják megvalósítani, amit célnak hazudnak…
A törvénytervezetet – amihez a „népi törvénykezés” keretében az aláírásokat gyűjteni akarják –
Dr. Gyarmati Éva és Bende István terjesztették az Alkotmányos Magyarország 6 fős ideiglenes vezetősége elé jóváhagyás céljából. Ekkor főbb vonalakban elmondtam, hogy jogilag miért érvénytelen a kezdeményezés és mi a probléma a törvényjavaslattal. Hosszú vita következett, amiben Dr. Gyarmati Éva a kilépését helyezte kilátásba, ha a vezetőség nem fogadja el a javaslatot és nem támogatja azt. A vezetőség 4:2 arányban elutasította a kezdeményezést, így az AM nem állt a „népi törvénykezés” mögé, Dr. Gyarmati Éva kilépett az AM vezetőségéből, de még az AM-ből is. Bende nem követte, ezért őt gyakorlatilag kizártuk a vezetésből az AM alapelveitől való eltérés miatt.
Tehát Hajnal és Bende PONTOSAN TUDTA, hogy a kezdeményezést HIBÁSNAK, jogilag érvénytelennek tartom, és ismerték a jogi indokaimat is, hogy miért. Ez számukra nem lehetett meglepő. (Sokkal kellemetlenebb volt számukra, hogy a kezdeményezésüket az IDT feloszlatása miatt és a vezetőség elutasító döntése után nem hirdethették AM kezdeményezésnek.)
Hogy mennyire tudták, hogy a kezdeményezésüket nem tudják megvédeni a diktatúrával szemben (annak jogi érvénytelensége miatt), de még végigvinni sincs szándékukban, azt maga Hajnal írta le.
„… ha a másik oldal (azaz a DIKTATÚRA – saját megjegyzésem) hatékonyan cáfolja a NT-t, akkor is csak arra kell „átállnia” a tömegnek, hogy „Jó, rendben, igazatok van (!!!), akkor viszont most alkotmányozunk!!!”…”
Vagyis Hajnal János ELISMERI, hogy a diktatúra képes hatékonyan megcáfolni (azaz LENULLÁZNI, MEGAKADÁLYOZNI) a kezdeményezés végig vitelét. Tehát itt, ország-világ előtt BEISMERI, hogy amit akar, amit hirdet, azt ÚGY NEM LEHET ELÉRNI, és NEM IS AZT AKARJA ELÉRNI!!!
Ezek után már csak azt kell bebizonyítanom, hogy a kezdeményezés jogilag érvénytelen, ezért nem alkalmas eszköz arra, amire mondják.
A jogi cáfolat előtt egy kis alapfokú ismertető a jogról, és az ideiglenes alkotmány 89-90-es létrejöttéről. A közjog (benne az alkotmányjog) két legfontosabb kelléke az érvényesség és a jogszabály hatálya. Egy jogszabály (egy törvény) akkor érvényes, ha AZ alkotja meg, akinek arra joga (jogi felhatalmazása) van, és ÚGY alkotja meg, ahogy a törvény előírja. A hatály az a kihirdetett törvény időben, térben, személyekre való alkalmazhatóságát jelöli. Joghatás kiváltására csak az a jogszabály alkalmas (betartani csak azt a törvényt kell és lehet) amelyiket érvényesen alkottak meg, előírás szerint hirdettek ki, és adott helyen, adott időben, adott személyre vonatkozóan hatályban van.
A ’89-es „rendszerváltozás” alkotmánymódosítása arról szólt, hogy a változás az állami jogfolytonosság megőrzésével, folyamatosan érvényes és hatályos törvényi szabályozás mentén menjen végig. Vagyis így és ezzel lehet elkerülni a káoszt és garantálni a BÉKÉS, jogszerű átmenetet az egyik államból a másikba, egyik társadalmi rendszerből egy másik társadalmi rendszerbe…
A magyar állam állami alaptörvényén (1949. évi XX. törvény) ’89-ben a többi mellett 2 fontos módosítást hajtottak végre a képviselők.
Egyrészt egy új előszóval az állami alaptörvényt IDEIGLENES ALKOTMÁNNYÁ TETTÉK:
„…átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”
Tehát az ideiglenessé tett alkotmány érvényes és hatályos (tehát BETARTANDÓ) törvény az átmenet idején. (A „népi törvénykezés” szempontjából ez a lényeg.) És a törvény pontosan megmondja, hogy MEDDIG TART ez az átmeneti idő, amíg ennek a törvénynek az előírásait kell alkalmazni.
„…hazánk új Alkotmányának elfogadásáig.” De ki alkothatja meg hazánk új Alkotmányát?
Az alkotmány erre is nagyon pontos és egyetlen, megkerülhetetlen választ ad. És hiába akarja Hajnal azt mondani, hogy de van rá más mód is. NINCS.
Az ideiglenes alkotmány nem ad a képviselőnek jogot arra, hogy az ideiglenes alkotmány hatályáról intézkedjen. Tehát a képviselők NEM TUDJÁK hatályon kívül helyezni az ideiglenes alkotmányt, hiába tettek rá kísérletet egy aljas módon meghozott, Átmeneti Rendelkezések nevű törvénnyel, amit 2011. dec 30-án szavaztak meg és 31-én délben hirdették ki, hogy ne lehessen megtámadni az AB előtt) és amit utólag beletettek az Alaptörvénybe). Ez a törvény jogilag érvénytelen, ezért az ideiglenes alkotmány hatályban marad, és ezzel a magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság.
Ha viszont a törvény nem szabályozza saját hatályát, akkor a hatályáról a jog általános szabálya rendelkezik. Ez pedig úgy szól, hogy egy jogszabályt csak úgy lehet hatályon kívül helyezni, ha az erre jogosult egy másik jogszabály megalkotásával felülírja, vagy egy jogszabályban hatályon kívül helyezi.
Tehát egy törvény csak úgy veszti el hatályát, ha az arra illetékes hatályon kívül helyezi.
De ki az arra illetékes jelen esetben?
És itt jön az ideiglenes alkotmány 89-es 2. – számunkra legfontosabb – módosítása.
Az ideiglenes alkotmány a népszuverenitás elvének írásba foglalásával megnevezi az alkotmányozás általános alanyát. Azt, aki megalkothatja azt a (legalább ideiglenes) Alkotmányt, amelyikkel hatályon kívül lehet helyezni a jelenleg hatályos ideiglenes alkotmányt (1949. évi XX. törvényt) meg az érvénytelen Alaptörvényt is. (Alk. 2.§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,… )
Ez pedig a magyar nép nagyobb része, és a magyar állam területén élő nemzetiségek, vagyis a magyar állam állampolgárainak összessége. A magyar államban jelenleg ők (mi vagyunk) a jog szerinti alkotmányozó hatalom. És nem az Országgyűlés, ahogy Salamon-Gulyás féle bizottság hazudta 2010. decemberében. (Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, ….)
Tehát ami számunkra ebből lényeges, hogy - amivel hatályon kívül lehet helyezni az ideiglenes alkotmányt és ezzel meg lehet szüntetni a Magyar Köztársaság nevű államot egy jogfolytonos magyar állam megalkotásával – azt az Alkotmányt a magyar állam hatályos joga szerint CSAK a NÉP alkothatja meg. És amíg a nép ezt nem alkotta meg, addig az ideiglenes alkotmány van hatályban, és annak az előírásai szerint kell eljárni! Pl a törvényalkotásban is.
Alk.
- § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (Nincs benne a nép)
(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. (Nincs ideírva a nép)
(3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. (Nincs benne az MKK, a Képviselet) - § (1) A törvény kihirdetéséről, …..a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
(Nem az van benne, hogy az MKK aláírja)
Tehát máris megcáfoltuk Hajnalék két legfontosabb állítását a kezdeményezésük jogi érvényességét illetően.